IKARUS 260

Az Ikarus 280-as az Ikarus 260-as csuklós változata. Az Ikarus 260 és az Ikarus 280 típusú buszoknak 1972-ben kezdődött a sorozatgyártásuk. Az Ikarus 260-as és 280-as típusok Magyarországra készült tagjait 1976-ig egyrészes, magasabb műszerfal jellemezte, később 3 részes műszerfallal készültek, a hetvenes évek elején jellemző volt a hosszú I K A R U S felirat, 1974, 75-ig 1/4 részben eltolható ablakkal készültek, ezután került bevezetésre a 1/2 részben eltolható ablak. 1980-ig az Ikarus 200-as buszokon az ajtó nélküli oldal utolsó ablaka osztatlan volt. 1984-ig ezek a buszok Trilex keréktárcsával készültek. E tárcsa néhány típusra 1985-től is jellemző pl.: Ik 250, Ik 266. Szintén 1984-ig volt jellemző az Ik 260, 280-as típusra a harmonikaajtó (ráncajtó), ezután bolygóajtóval készültek, de egyes külföldi országokba készülő ilyen típusú buszokra később is jellemző volt a Trilex keréktárcsa vagy a ránc (harmonika) ajtó, de erről később. Amúgy az elővárosi Ik 260-as típusra (Ik 260.32, 39) 1981-től jellemző a bolygóajtó, de néhány korábbi típuson már 1977-ben megjelent. 1982 körül tűntek fel a leszállásjelzőként és ajtónyitó-záróként ma is használt billenőkapcsolók (a visszajelző lámpák majd csak 1983-ban) 1983-ban a műszerfal tábláinak addigi barna famintás burkolata feketére változott. Megjelentek a már említett formájú visszajelzők, az addig fehér léghenger burkolódobozok feketék lettek és a vésznyitás lehetőségét egy ma is alkalmazott fedéllel ellátott nyíláson át tették lehetővé. (1982-ig az egész dobozt le kellett szerelni a vésznyitáshoz, 1982-ben egy furaton átvezetett kis kar már megbontás nélkül lehetővé tette a vésznyitást, de ezt a kart általában leszerelték, hogy a kedves utas ne piszkálja. Hasonló egyébként a négyszázasok belső vésznyitója.) Szintén 1983-tól a korlátok, hangszóródobozok, ablaknyitó fogantyúk is feketék lettek az addig alkalmazott fehér helyett. 1983, 84-ben változott a vezetőfülke típusa is az Ik 260, 280-as típusnál tolóajtósra. 1984-től alkalmazzák az ajtónyitóval azonos típusú visszajelzős elakadásjelző kapcsolót a bal oldali műszertáblán (az eredeti kapcsoló helyét-baloldali műszertábla második sor 3. kapcsoló-fekete vakdugóval zárták le). 1984-től a vezetőfülke mennyezetére szellőzőt szereltek, amely működtethető a bal oldali műszertábla alsó sorának 2. háromállású kapcsolójával (ennek helyén addig vakdugó volt). Megjelent a középső műszertáblán a ma is alkalmazott "STOP" feliratú központi vészkapcsoló. A hátsóhíd "B" kerékagy változott. A 2-3-4. ajtóknál egy plusz összekötő korlátelemre 3-3 bőrből készült kapaszkodót szereltek. A bolygóajtós buszok 1985-ig az ajtóüveg körül vastag gumicsíkkal készültek. 1985-től a 260-asok gázolajtartálya baloldal hátulról átkerült a 280-asoknál megszokott helyre. 260-asoknál a kipufogócső változott (maradt hátul középen, de egyenes, ferdén vágott végű helyett balra ívelt, függőlegesen vágott végű cső). 1986 után az Ik 260, 280-as buszok oldalukon vastag gumicsíkkal készülnek. 1987-ben a jobboldali műszertáblát átrendezik (PRÁGA 2M-70 esetén) és a középső műszertáblán - nem minden járműnél - a fűtőkészülékhez üzemóra számlálót építettek be. Megjelentek a kapaszkodón elhelyezett ún. gyermek leszállásjelzők minden ajtónál. 1988-tól a kulcsos világításkapcsoló a kormányoszlopra került (ez kormányzáras de nem minden buszon van). Kb 1989-90-től az összes Ik 260-as típus kipufogója a 280-hoz hasonló kivitelű, a "B" tengely elé került. 1990-91-től az oldalsó gumicsík vékonyabb és az ablakok alattival megegyező, továbbá az ablakok feletti esővető díszcsík is hasonló vastagságú és fekete. A 90-es években az Ik 260-as buszok gyártása egyre inkább csökkenő tendenciájú, de az Ik 280 típusnál ez nem volt annyira látványos, mivel sokfelé vásárolták ezt a viszonylag olcsó csuklós buszt a drágább modernebb típusokkal szemben, még ma is készülnek. A 280-as típusnak a classic változatai C80-as jelzéssel jelentek meg 1998-tól a helyi és helyközi forgalomban. Az Ik 260-as gyártása is lecsökkent, a C60-as típus is ritka. Jelenleg Eger helyi közlekedését segíti egy C60-as busz, de hamarosan megjelenik Kecskeméten is egy C60-asra felújított 260-as.Az Ikarus 260-as helyközi funkciós változata több szempontból sem volt jo:
-Az első szélvédő teljesen a tetőig ért ezáltal meghatározva azt, hogy nem lehet utastájékoztató kijelző.
-Az ablakoknál (oldalsó) az emberek feje mindössze az ablak negyedéig ért.
-A műszerfal rossz anyaga hamar szétrohadt, ezzel nehezítve a sofőr munkáját.
-A bolygóajtók szigetelése alapkivitelezésben is rossz volt (városi buszok esetén) és gyorsan rohadt ez is.
-Az utastérvilágítást átvették a távolsági (elővárosi) buszokból és ezeknek a lámpáknak a fénye elég gyenge.(ezt csak azért írom mert Baján sok a 260-as helyijárat és csak kettesével vannak a lámpák felkapcsolva, de ha az összes világítana az sem javítana túl sokat)
-A fűtés sem volt a leghatásosabb.Távolsági buszoknál jobban figyeltek erre.
-A kapaszkodók, valamit a busz egész belső terére jellemző cső anyaga miatt télen elég hideg volt.Tudom ez egy apró tényező de nem hagyható figyelmen kívűl.

Ezek a rossz tulajdonságok mellett, mégis a 260-as volt és marad is egy ideig a legnépszerűbb helyközi busz Magyarországon.Bár lassan lejár az élettartama mégis 30 évi hűséges szolgálat után is azt mondhatjuk, hogy a magyarok tudnak hosszú távra jó buszt alkotni.